„Csak gyorsan” – a táplálkozási szokások története az emberi társadalom átalakulásával módosuló étkezési szokásokat követi nyomon a természetes táplálkozástól a mezőgazdasági termelés kialakulása, majd az iparosodás és a globalizáció időszakán át követve azt.
Az emberi társadalom fejlődésének egyik – még eddig nem említett, illetve tárgyalt – következménye az a hihetetlenül felgyorsult vagy mesterségesen felgyorsított életritmus, amely jelen korunk globalizált, folyamatosan úton lévő, mobil telefonján csüngő emberiségét jellemzi. Ennek az életritmusnak táplálkozásunkra is jelentős hatása van. Teljesen átalakultak a korábbi – illetve hagyományosan kialakult – táplálkozási szokások.
A természetes táplálkozás formája
A táplálkozás első formája egyértelműen a test fenntartását az ember táplálkozási igényének kiszolgálását szolgálta. A vadászat, a halászat és a gyűjtögetés gyakorlatilag kitöltötte az első társadalmak tevékenységi körét. Elsődleges célja a test tápanyagokkal történő ellátása volt és mintegy folyamatos tevékenységként gyakorolta a korai társadalmak emberisége.
Nem volt kiemelt, meghatározott időpontja, nem kötődtek hozzá társadalmi szokások és elsősorban a szükségletek határozták meg… az éhség, a sikerrel végződött vadászatok, halászatok vagy a terített asztalt nyújtó növényekkel bogyókkal, gyümölcsökkel borított területek felfedezése.
A mezőgazdaság átalakította a táplálkozási szokásokat
A mezőgazdasági tevékenység, a termelés megindulása és a társadalom fejlődése, valamint az ételek elkészítésével járó elfoglaltság megjelenése magával hozta a táplálkozás – először kisebb, majd egyre szélesebb körű – koncentrálását, társadalmi eseménnyé történő átalakítását. A folyamatos és szükségletek szerinti étkezést felváltja az egyéb elfoglaltságok közé beillesztett időponthoz kötött étkezés.
Ezzel együtt az étkezés valamilyen családi, közös társadalmi eseményé válik. Összegyűlik a család vagy a közös tevékenységet végzők csoportja és együtt költi el a közös étkezést. A korai és középkori fejlett társadalmak lakomái még szélsőségesebben „társadalmasítják” az étkezést, amely már szinte teljesen elszakad az éhség megjelenésétől és a szükségletek szerinti táplálék-felvételtől.
Az árutermelés tovább módosította…
Az iparosodás megindulásával és a piaci viszonyok kialakulásával, az árutermelés megindulásával egyre kevesebb szabadidő marad. Meggyengülnek a családi kapcsolatok, megszűnnek a feudális társadalmi szokások, nem marad idő az étkezésre. A korábbi idők folyamán kialakult, időhöz kötött táplálkozás – elsősorban a munkaidő beosztásának megfelelően – többé-kevésbé fennmarad, de gyakorlatilag gyors és a legcsekélyebb figyelem nélküli táplálék-felvétellé degradálódik.
A családi körből kikerül és egy lényegesen szélesebb – munkahelyi étkezdéken és éttermeken alapuló – „nagycsoportos” eseménnyé válik. A kimért étkezési idők és a tömeges ellátás egy lényegesen gyorsabb, iparszerű élelmezéshez és a gyorsan elkészíthető – jelentős mértékben megváltoztatott és elő-feldolgozott – élelmiszerek előállításához vezetett.
…és milyen táplálkozási szokásokhoz vezetett a globalizáció?
A globalizáció időszaka, a folyamatos „mozgás” és utazás még inkább megerősíti a megkezdődött folyamatot. Sem utazás közben, de már az otthonban elköltött étkezések esetében sincs idő az étkezések, táplálékok előkészítésére, a főzésre. Kialakul és véglegessé válik a előre elkészített gyors-étkeken és a gyorsétkezdék láncolatán alapuló modern táplálkozás.
Mi ennek a kialakult táplálkozási módnak a veszélye, illetve egészségünkre gyakorolt negatív hatása? Az, hogy táplálkozásunkat – amely, mint a bevezetőben tisztán kifejtésre került, egészségünk egyik legalapvetőbb záloga –egy olyan élelmiszer-ipar által előállított termékcsomag bíztuk, amely a lehető legolcsóbb, silány alapanyagokra épített, előfőzött és elősütött, mesterséges adalékokkal és vegyszerekkel dúsított, gyorsan előállítható és gyors fogyasztásra szánt ipari termékekből áll.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy e tekintetben a gyorsételek alatt nem csak a McDonald’s rendszerű gyorséttermekben kapható termékeket kell érteni, hanem minden – akár élelmiszer üzletekben kapható – elő-feldolgozott és gyorsan elkészíthető kész- vagy félkész termékeket is.
Feladat:
Arra kérlek, hogy a szöveg végigolvasása után gondold végig, a következő kérdéseket:
- Milyenek a táplálkozási szokásaim?
- Milyen rendszeresség van a táplálkozásomban?
- Mennyire figyelek oda arra, hogy mit, hogyan és hol eszem?
- Hol tudnék változtatni ezeken a szokásokon, hogy közelebb kerüljek egy természetesebb táplálkozáshoz?
…dönts és cselekedj! Ha csak egy kis lépést is de tegyél annk irányába, hogy egy természetesebb, egészségesebb táplálkozás felé mozdulj el.
Szerző: Sódor Márton „Az EGÉSZ-SÉG Művészete”-t oktató „mARTon Akadémia” alapítója, aki a szellemi úton járókat, az egészségre vágyókat és az egészséggel hivatásosan foglalkozókat segíti céljaik elérésében, az EGÉSZ-SÉG megismerése és megtapasztalása felé vezető úton.
Legutóbbi hozzászólások