Az vagy, amit megeszel

A természetes táplálkozás alapelvei minden étkezési szokás, módszer vagy diéta alapját képezik. Olyan általános alapelvek, amelyek minden ember számára meghatározóak, és bizotsítják az egészséges táplálkozás feltételeit. Minden táplálkozási reform vagy módszer kiindulópontja.

„Étked váljék gyógyszereddé, s gyógyszered legyen az étked.”

Hippokratész

Az étkezés szervezetünk legjelentősebb energiaforrása

Az emberi energia-felvétel két meghatározott módja a lélegzés és a táplálkozás. Ez az a két meghatározó folyamat életünkben amikor kapcsolatba kerülve külső környezetünkkel, onnan információt, energiát és anyagot veszünk fel, illetve építünk be a szervezetünkbe. A légzés alapvető fontosságú folyamatával nem ebben a fejezetben foglalkozom, így rögtön térjünk át kiemelt témánkra a táplálkozásra.

Kezdjük a számokkal. Talán így leírva Te is megdöbbentőnek fogod találni, de életünk várható 70-80 éve alatt mintegy 30-60 tonna táplálékot veszünk magunkhoz. Ismétlem… 30-60 tonna élelmiszer kerül be a szervezetünkbe. Bődületesen nagy szám és ebből már egyenesen következik az is, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy miből, hogyan és mikor vesszük magunkhoz ezt a hatalmas mennyiségű táplálékot.

Nagyon lényegesnek tartom, hogy az előző bekezdésben felsorolt mindhárom kérdésre megkeressük a megfelelő válaszokat, mert mindegyik ugyanolyan fontos az EGÉSZ-SÉG-es táplálkozás szempontjából. Ha már az egészségnél tartunk, akkor itt is szeretném kihangsúlyozni, hogy az EGÉSZ-SÉG fenntartásának vagy visszaszerzésének csak egyik összetevője a táplálkozás és még számos tényező befolyásolja azt, hogy valóban egészséges életet tudjunk élni. (Lásd: Egészség a gyakorlatban – az egészség nyolc alappillére)

A táplálkozás azonban – éppen a bevezetőben is említett mennyisége, anyagi, energetikai és információs jelentősége folytán – az egyik meghatározó tényező az egészség kérdésében. Már csak azért is, mert a mai beszerzési és táplálkozási feltételek mellett nagyon körülményes, illetve komoly odafigyelést igényel az, hogy figyelmet tudjunk fordítani táplálkozásunk egészséges voltára.

A természetes táplálkozás legfontosabb alapelvei

Ebben a bevezető részben néhány olyan alapelvet szeretnék ismertetni, ami a természetes táplálkozás jellemzőjeként fogalmazható meg:

A táplálkozás információs, energetikai és anyagi szinten egyaránt hat

A táplálék/táplálkozás nem csak anyagi szinten befolyásolja szervezetünket, hanem információs, energetikai és anyagi szinten egyaránt hat. Az orvosságokról, a homeopátiás készítményekről már egyértelműen tudjuk és elfogadjuk, hogy információt is hordoznak a testünk számára. Ez azonban hatványozottan igaz a táplálékokra is. Minden, amit magunkba építünk, befolyásolja információs rendszerünket és hatással van arra. Meghatározza genetikai, testi, idegi, hormonális stb. működésünket.

Testünk gyakorlatilag energiából áll, a felvett táplálék is energia, így természetes módon e két – kapcsolatba kerülő – energia-rendszer hatással lesz egymásra. Nem mindegy energetikailag sem, hogy milyen rezgésű táplálékokat veszünk magunkhoz. A táplálékaink energetikai felépítését azonban nem csak azok belső energia-tartalma határozza meg, hanem azok a termesztési vagy tenyésztési körülmények is befolyásolják, amelyek között az adott táplálék előállításra vagy feldolgozásra került.

Anyagi szinten természetesen azok a tápanyagok is kiemelkedő jelentőséggel bírnak a szervezetünk számára, amelyekből az adott táplálék felépül.

Kulcs fogalma: a természetesség

Ezért is nevezem ezt természetes táplálkozásnak. A természetes táplálkozás alapelve, hogy a felvett táplálékok minél közelebb álljanak azokhoz a természetes táplálékokhoz, amelyek fogyasztásához az ember évmilliós fejlődése során alkalmazkodott – mind genetikailag, mind szervezetének felépítésében. Mivel általánosságban is igaz az a kitétel, hogy az ember betegségeinek egyik legfontosabb oka és tényezője, az, hogy kikerült azok közül a természetes életkörülmények és feltételek közül, amelyek egészséges fejlődésének alapjait szolgáltatták, így a természetes vagy természetesebb állapothoz való visszatérés a táplálkozás reformjának is egyik alapfeltétele kell hogy legyen. Olyan teljes értékű táplálékokkal való táplálkozás irányában kell visszavinnünk táplálkozásunkat, amelyek korábban egészségünk alapvető elemét szolgáltatták.

A teljes embert figyelembe vevő, átfogó, holisztikus szemléletű

A modern kori orvosláshoz hasonlóan a modern táplálkozási rendszerek is alapvetően „betegség-centrikusak”, Alapvetően valamilyen problémára, valamilyen tünet kezelésére keresik a megoldást és nem figyelnek a teljes ember egészségének helyreállítására. Ezzel a megközelítéssel szemben a természetes táplálkozás nem egyes konkrét betegségek, betegség-típusok elhárítására helyezi a hangsúlyt, hanem egy – az ember biológiai szükségleteinek és genetikai adottságainak megfelelő, az évmilliós fejlődés során kialakult – táplálkozási szokás visszaállítására, amelynek az egyes betegségek megszüntetése nem célja, hanem következménye.

Eredmény-központú

A jelenlegi egészségügyi rendszer – és ezzel együtt a táplálkozástudomány alapvetően probléma központú megközelítésével szemben a természetes táplálkozás eredmény-központú. Nem arra koncentrál, hogy milyen betegségek, problémák lépnek fel és azokra „egyedi” módon milyen megoldásokat találunk, hanem az eredményre, az elvárt pozitív eredményre fókuszál. A korábbi gondolkodásmód alapvető problémája – a már említett betegség-központú terápia mellett – hogy a problémákra való fókuszálás alapvetően újratermeli magát a problémát is. Teremtő erőnk oly módon működik, hogy amire folyamatosan koncentrálunk, azt teremtjük meg magunknak. Az eredmény központú gondolkodás középpontjában az elvárt eredmény áll, erre fókuszálunk és ezzel teremtő erőnkkel a jó eredményt teremtjük meg a probléma újra-teremtése helyett.

Megelőző jellegű

Az előzőkből természetes módon következi, hogy alapvetően egy megelőző jellegű megközelítés tartozik a természetes táplálkozás szemléletmódjához. Mivel nem a meglévő betegségekre koncentrál és a természetes táplálkozási szokások visszaállítását- minél teljesebb megközelítését – tűzi ki céljául, nem csak a meglévő betegségek megszüntetését, hanem az egészséges táplálkozás visszaállításával a betegségek, tünetek megelőzését szolgálja, illetve a még ki nem alakult vagy csak mélyebb – pl. energetikai szinten – megjelent problémákat is orvosolja.

Egyensúlyi – szélsőségektől mentes

A javasolt táplálkozási mód egy olyan egyensúlyi táplálkozást mutat be, amely kerül minden szélsőséget akár az egyik, akár a másik irányba mutat. Kiemelten szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem valamilyen népszerű diétáról szeretnék írni, illetve meggyőzni akárkit is. Nem lesz szó szélsőséges vegetarianizmusról és fehérje- vagy csokoládé diétáról sem. A természetes táplálkozás alapelvei kerülnek megfogalmazásra, oly módon, hogy abból bárki ki tudja választani azt a táplálkozási módot, szerkezetet és szokást, amely az Ő személyes szükségleteinek megfelel.

Testre szabott, egyéni szükségletek szerint módosítható, illetve alkalmazható

Újra ki szeretném hangsúlyozni, hogy nem egy konkrét táplálkozási rendszerrrel fog itt megismerkedni a kedves olvasó, csak olyan alapelvekkel, keretekkel melyek a természetes táplálkozás fogalmába beletartoznak. Az alapelvek alapján mindenki maga-maga személyes szükségletei szerint alakíthatja ki azt a táplálkozási rendszert vagy módszert, amely az egyéni alkatának és szükségleteinek megfelel.

Minden ember más, ezért alapvetően – hitem szerint – annyiféle diétát lehet kitalálni, illetve alkalmazni, ahány ember csak él a földön. Alapvetően azt szoktam mondani, hogy minden diéta vagy kitalált és népszerűsített táplálkozási rendszer biztosan tökéletesen működik annak, aki kitalálta, de szinte biztos, hogy száz százalékosan nem alkalmas senki más részére. Mindannyian EGY-ÉN-iségek vagyunk és ez nem csak a szellemi-lelki-testi, belső és külső tulajdonságainkra igaz, hanem a táplálkozásunkra is. Ezért azt vallom, hogy bizonyos alapelvek és genetikailag, evolúciósan meghatározott alapvető keretfeltételek között – melyeket biológiai létünk és fejlődésünk alapvetően határoz meg – mindenkinek egyénileg a saját belső megérzései és érzetei alapján kell a személyes táplálkozási rendszerét kialakítania. Tekintettel mind a táplálék-összetételre, a táplálkozási szokásokra és időpontokra, gyakoriságra stb.

Saját belső megérzéseinken alapuló

Mindenkinek jelez a szervezete. Mindenki – ha csak egy kicsit is figyel belső hangjára – akkor pontosan tudja, illetve tudni fogja, hogy mi az a táplálék, mi az a mennyiség, mi az a legalkalmasabb táplálék-felvételi időpont, amely számára megfelelő illetve a legjobb. Ezért is nagyon fontos az az alapelv, hogy mindig figyelemmel és nyugodt körülmények között táplálkozzunk. Kiemelten figyeljünk erre abban az átmeneti időszakban, amikor új táplálkozási szokásainkat kialakítjuk. Figyeljük meg a szervezetünk jelzéseit, érezzük meg, mit üzen számunkra, amikor étkezünk. Mit mond az egyes táplálékokról, a bevitt táplálék mennyiségéről, az egyes táplálékok együttes beviteléről, keveréséről, a táplálkozás sebességéről stb.

A napi, heti havi ritmusnak és az évszakok változásainak megfelelő

A természetes ritmusok alapvetően meghatározzák az ember és minden biológiai lény életét. Mesterségesen kialakított életmódunk egyik legnegatívabb hatása, hogy teljesen elfelejtettük és nem vesszük figyelembe a természetes napi, heti, havi vagy évszakos ciklusoknak életünkre, egészségünkre gyakorolt hatását.

A napi ritmus esetében alapvetően az alvás és ébrenlét ciklusát szoktuk alapvető példának felhozni, de tudnunk kell, hogy a testünkben zajló energia-keringésnek és ezzel együtt a táplálkozásnak – táplálék felvételnek, feldolgozásnak, emésztésnek, kiválasztásnak és ürítésnek – is megvan a természetes ritmusa, amelyhez egészségünk megőrzése érdekében alkalmazkodnunk szükséges.

A heti ritmus elsősorban a munkanapok, pihenőnapok megoszlásával és eltérő táplálkozási igényeivel befolyásolja életünket, egészségünket. De ide sorolhatóak azok a vallási alapokon fennmaradt – de ennél sokkal lényegesebb és természetesebb élettani folyamatokon alapuló – szokások is, melyek egy heti böjtnap előirásaival segítik elő a szervezet pihenését, regenerálódását.

A havi ritmust gyakorlati szinten – a Földünk után szervezetünkre legnagyobb hatást gyakorló égitest – a Hold járása határozza meg. Az egyes holdfázisokhoz kötődő energetikai változások – melyek a hatalmas óceánok mozgását is jelentős mértékben befolyásolják – a mi emberi szervezetünkre is döntő hatást gyakorolnak. A táplálkozás szempontjából az energia-gyűjtő és energia-leadó időszakok a táplálkozás rendjén kívül elsősorban a hatékony tisztítási, méregtelenítési és fogyási/hízási időszakok megválasztásában játszanak szerepet.

Az éves ritmus is számtalan módon befolyásolja szervezetünket. A táplálkozás szempontjából két tényezőt szeretnék kiemelni. Mindkettő a táplálékokhoz kötődik és alapvető fontosságú a természetes táplálkozás alkalmazása során. Az egyik az évszakoknak megfelelő táplálkozás. Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a Természetben mindennek rendje értelme és jelentősége van. Nem véletlen, hogy melyik évszakban milyen táplálékok állnak rendelkezésre. Pontosan azokra a tápanyagokra, energiákra van szükségünk az adott időszakban, amelyek az akkor termő növényekben megtalálhatók. (Pl. a tavasszal termő keserűanyagokkal telt zöld növényi részek a növekedést, a tavaszi méregtelenítést természetes módon szolgálják.)

A helyi éghajlati viszonyoknak megfelelő

Az éves és évszakos ritmusnak, illetve az évszakok földi (globális) változásának, az egyes évszakok meglétének és hiányának, illetve hosszának jelentős energetikai hatása van az ott termő növények, illetve adott éghajlati viszonyok között élő állatok energiájára. Ugyan úgy mint az adott éghajlathoz alkalmazkodott embercsoportok szervezetére is. Nem mindegy, hogy a mérsékelt égöv energetikai változásaihoz alkalmazkodott ember helyi – szintén az adott éghajlati viszonyok között kifejlődött – vagy egy másik éghajlati zónából származó táplálékot vesz magához. A forró éghajlati viszonyok között – a forróság kompenzálására kifejlődött erősen hűtő hatású táplálékok – egy szélsőségesebb, hidegebb éghajlatú zónához alkalmazkodott ember energetikai rendszerét erősen lehűti, illetve fordított esetben felmelegíti. A helyi éghajlati viszonyok között, közelben megtermett vagy megtermelt táplálék – természetesen az évszaknak megfelelő – minden esetben tökéletes energetikai feltételeket teremt a táplálékot felvevő számára.

Változatos

Lényegesen változatosabb mint jelenlegi táplálkozásunk. Számos olyan tápláléknövény és élelemforrás alkotja, amelyet a tömegtermelés miatt kihagytunk a táplálkozásunkból. Elfeledett táplálékaink, a ma már csak gyógynövényként alkalmazott természetes táplálékforrásaink mind természetes módon részei. Jelentős mennyiségben tartalmaz zöld növényi részeket, amelyek hiánya jelenlegi táplálkozásunk egyik legnagyobb hibája.

Fogyasztó, de nem fogyás központú

A természetes táplálkozásnak nem célja, de egyértelmű következménye a fogyás, illetve a természetes testfelépítéshez és testalkathoz való közeledés. A megfelelő, természetes összetételű, energiában és tápanyagban gazdag táplálékok fogyasztásával és az üres kalóriákat tartalmazó, illetve a szervezet számára emészthetetlen ételek elhagyásával, a testalkatnak és energetikai felépítésnek megfelelő táplálkozási ritmussal, az emésztő rendszer tisztulásával, az emésztési- és anyagcsere folyamatok javulásával és a szervezet méregtelenítésével egyértelműen együtt jár a természetes fogyás. Ez a fogyás azonban nem akció-szerű, időleges táplálék megvonáson alapuló diéták láncolatából, a fogyás és visszahízás időszakainak változásából álló folyamat eredménye lesz, hanem egy tartós, egészséges és a szervezet információs, energetikai és fizikai állapotának tartós javulását eredményező táplálkozási reform eredménye lesz.

Összefoglaló

A természetes táplálkozás nem egy diéta, nem egy speciális táplálkozási módszer, hanem egy szemléletmód, amely minden reform táplálkozás alapjául szolgál. Azokat a alapvető elveket foglalja össze, amelyek az ember származásából, biológiai, genetikai jellemzőíből, eredeti táplálkozási szokásaiból származtathatók. Olyan szempontok összefoglalása, melyek az évezredek átalakulási folyamatában feledésbe merültek, de amelyek még mindig alapvetően határozzák meg az ember egészséges táplálkozását. Elvek, melyek hanyagolásának köszönhetjük azt, hogy a mai táplálkozásunk nem az egészségünket szolgálják, inkább betegségeink forrásai.

Kapcsolódó bejegyzések:

Egészség a gyakorlatban – az egészség nyolc alappillére

A természetes táplálkozás hatásai

Béltisztítás beöntés nélkül – Shankha Prakshalana