Táplálék, tápanyag vagy élelmiszer-ipari termék, amit fogyasztunk? A természetes táplálkozás a természetes tápanyagokon alapul. Azokon a tápanyagokon, amelyek az ember fejlődésével párhuzamosan – mint táplálékaink – együtt fejlődtek és alakultak az emberrel. Amelyek pontosan olyan összetételben és mennyiségben tartalmazzák az egyes tápanyagokat, ahogy arra az emberi szerevezetnek szüksége van. Ezért nincs mellékhatásuk sem.
Táplálék és tápanyag
A jelenleg széles körben elfogadott és a természetes táplálkozás közötti döntő eltérést a táplálék és tápanyag fogalma, illetve a mögötte rejlő tartalom jeleníti meg. A ma elfogadott táplálkozás-tudomány – hasonlóan a jelenlegi orvostudomány szemléletéhez –elemi egységekben tápanyagokban gondolkodik és mindent az elkülönítetten kezelt tápanyagokra, azok összetételére, arányára, egészséget szolgáló vagy megbetegedést okozó voltára vezet vissza. Darabol, szétszed, elemez, akárcsak a modern(nek kikiáltott) nyugati tudomány.
Makro- és mikro tápanyagokról beszél, önálló módon elemzi azok hatásait, majd ezekből a hatásokból összerakja az adott tápanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatását. Mindemellett még mindig a kalóriákban kifejezett mennyiségi tényezőket veszi elsősorban számításba. Továbbra is azt vallja, hogy az egész – pl. egy táplálék-növény emberi szervezetre gyakorolt hatása azonos a benne lévő tápanyagok hatásainak matematikai összegével.
Az Élet azonban nem így működik. Számtalan tudományos vizsgálat – az ökológia társulásokra vonatkozó megfigyelései, az emberi szervezetben lévő sejtek csoportjainak szövetek formájában történő együttműködése – és számos egyéb szakterület bizonyította, hogy a természet rendje szerint együttműködő egyedek, sejtek vagy vegyületek csoportja az együttműködés és egymásra hatás következtében egy minőségileg magasabb szintű működést hoznak létre és tartanak fent.
A természetes táplálékok összetétele megfelelő az ember számára
Ez a kitétel ugyanúgy igaz elfogyasztott táplálékainkra is. A természetes táplálékok nem csak a bennük megtalálható tápanyagok egyszerű „halmazaként” foghatók fel, hanem egymást kiegészítve, segítve vagy egymás hatásait gátolva fejtik ki a táplálékot elfogyasztó szervezetre gyakorolt hatásukat. Ez az évezredek vagy akár évmilliók alatt kialakult és számtalan fogyasztó szervezeten „tesztelt” összetétel nem véletlenszerű. Ebben az évmilliós közös „táncban” egymást alakította a táplálékadó és a fogyasztó szervezet, oly módon, hogy a végeredmény mindkettőjük számára az egészséges fejlődéséhez vezet.
(Talán furcsának tűnik a tápanyagot adó, a fogyasztott szervezet egészségéről beszélni abban a folyamatban, ahol ő táplálékul szolgál, de a táplálék-faj egészségét szolgálja az is, ha a beteg és genetikailag károsodott vagy életképtelen egyedek eltűnnek a populációból, de az is, amennyiben a táplálkozó faj a táplálék faj elszaporodását olyan szinten tartja, hogy az nem éli fel saját táplálékát, megszüntetve ezzel saját életterét és életfeltételeit.)
Visszatérve szorosabban vett témánkhoz, az ember által elfogyasztott természetes táplálékok a tápanyag-összetételen kívül számos olyan – nem mérhető, de az ember egészsége szempontjából döntő – hatást gyakorolnak szervezetünkre, amelyek a mesterségesen „összerakott” élelmiszeripari termékekben nem találhatók meg.
Gondoljuk csak végig azt a legegyszerűbb példát, amelyet a gyógyszeripar szolgáltat számunkra. Gyakorlatilag minden gyógyszert természetes anyagokból vagy azok utánzataiból állítunk elő. A tökéletes kivonatok, a steril körülmények és a gondos munka ellenére nincs olyan gyógyszer, amelynek ne lenne szervezetünkre gyakorolt káros mellékhatása.
A tápanyagokon kívüli „mellékes” anyagok sem mellékesek
Ez pontosan azért következik be, mert fogalmunk sincs arról, hogy az a természetes növényi, állati szervezet vagy ásványi anyag – az általunk hatóanyagként megismert illetve kivont alkotórészen túlmenően – milyen egyéb – ezen anyag hatását befolyásoló és annak mellékhatásait kompenzáló – egyéb hatóanyagokkal vagy puffer-hatású anyagokkal rendelkezik. A természetes táplálékok éppen az előző bekezdésekben leírt kölcsönös és hosszú ideje zajló alkalmazkodás és változás során váltak „ideális összetételű” táplálékokká fogyasztóik számára.
A táplálékok tehát, olyan természetes fejlődés és kölcsönös alkalmazkodás során kialakult tápnövények, illetve állatok, amelyek az elmúlt évezredek vagy akár évmilliók során – velünk együtt fejlődve és alakulva – táplálékul szolgáltak az emberiség egyes csoportjai számára. Azért írom, hogy egyes csoportok számára, mert az éghajlati, földrajzi elhelyezkedésből és hatásokból származó különbségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, amennyiben a természetes táplálkozás irányába kívánjuk átalakítani jelenlegi táplálkozásunkat.
Természetes táplálkozásunk alapját tehát, azoknak a természetes módon előforduló vagy az élelmiszer-ipar térhódítását megelőző táplálkozásunkban is helyet kapó táplálékoknak kell adnia, melyekhez mind genetikailag, mind szervezetileg – az évmilliós evolúciós fejlődés során – alkalmazkodott az emberi szervezet. E táplálékok egyaránt szolgálják szellemi-lelki-testi egészségünket, valamint táplálékként szolgálnak mind információs, mind energetikai, mind anyagi szinten számunkra.
Az élelmiszer-ipar „csodái”
Mi a korábban felvázolt „fejlődésnek” a következménye? Egyértelműen az, hogy egyre kevesebb természetes táplálék jut be a szervezetünkbe, egyre több mesterségesen előállított – az emberi szervezetre káros vagy táplálékként nem hasznosítható, emészthetetlen – anyaggal tömjük meg szervezetünket, olyan tápanyagokkal, egyéb vegyipari termékekkel, amelyeknek a feldolgozásához és hasznosításához hosszú evolúciója során szervezetünk nem szokott hozzá. E folyamat következménye az egészség megromlása, korábban nem jellemző vagy csak lényegesen kisebb mértékben jelentkezőcivilizációs betegségek elterjedése, vezető halálozási okokká válása, az ember genetikai és szervezeti leépülése.
Az élelmiszer-ipar kialakulásával és az élelmiszer – mint profittermelő áru – piaci megjelenésével az élelmiszer-termelés, -előállítás és –feldolgozás (is) egy olyan általánosan jellemző „mókus-kerékbe” került be, amelyet csak az uralkodó piaci viszonyok határoznak meg. Ezek a körülmények alapvetően ellene hatnak egy egészséges, helyi termelésen és termékeken, a fogyasztható természetes táplálékok széles választékán, a lehető legkisebb mértékben feldolgozott táplálékokon alapuló táplálkozás visszaállításának.
Az agresszív – minden egyéb szempontot figyelmen kívül hagyó – reklám- és marketingstratégia – mely elsősorban a legfogékonyabb fogyasztói rétegeket célozza meg – mindennek nevezhető, csak etikusnak nem. Alapvetően nem célja és nem is lehet célja, az, hogy egészségesebbé tegye az általa előállított termékeket. Az azonban létszükséglet számára, hogy elhitesse a fogyasztókkal, hogy az általa előállított termék a fogyasztható és kiemelkedően szolgálja egészségünk helyreállítását.
Feladat:
Arra kérlek, hogy a szöveg végigolvasása után gondold végig, a következő kérdéseket:
- Természetes tápanyagokat viszek be elsősorban a szerevezetembe, vagy sok mesterségesen előállított terméket használok?
- Hogyan tudnám lépésről-lépésre természetesebbé tenni a táplálkozásomat?
- Melyik az a mesterségesen előállított termék, amit először hagyok el a táplálkozásomból?
Szerző: Sódor Márton „Az EGÉSZ-SÉG Művészete”-t oktató „mARTon Akadémia” alapítója, aki a szellemi úton járókat, az egészségre vágyókat és az egészséggel hivatásosan foglalkozókat segíti céljaik elérésében, az EGÉSZ-SÉG megismerése és megtapasztalása felé vezető úton.
Legutóbbi hozzászólások