Egészség a gyakorlatban – az egészség nyolc alappillére

Az egészség nyolc alappilllére nyolc olyan területe az életünknek, ahol tehetünk az egészségünkért. Amennyiben mindegyik terület egészségét helyre tudjuk állítani, akkor elérjük a teljes EGÉSZ-SÉGet. Az évezredek tudása alapján kiforrrott taoista egészség-modell mindannyiunk számára jó alapot nyújthat az egészség megőrzéséhez és helyreállításához. 

Az egészség elméleti megközelítésével és az általam képviselt egészség-szemlélet alapjaival átfogóan a „Hogyan tartsd fenn és fejleszd az EGÉSZ-SÉGed a karantén idején? ” c.  ingyenesen letölthető füzetből kaphatsz átfogó képet. Ebben a blogbejegyzésben a gyakorlati egészség-megőrzés és egészség-helyreállítás célterületeiről lesz szó. Erre számos osztályozási lehetőség áll rendelkezésünkre. Én most azonban egy – a szokásostól eltérő, gyakorlatias  – megközelítési módot ajánlok számodra.

Ez a megközelítés az ősi kínai, több évezred alatt kiforrott taoista gondolkodás „terméke”. Ezt a filozófiát az teszi értékessé a jelen kor számára, hogy egy tökéletesen rendszerbe állított egészség-modellel és ezen belül gyakorlati szinten használható elmélettel, módszerekkel, technikákkal rendelkezik.

Ennek a szemléletnek az alapja a ”Taoista egészség-modell”, amely szerint az egészségnek nyolc alappillére, „lába” van. Nyolc alapelv, nyolc életterület, ahol tehetünk az egészségünkért és amennyiben minden területen sikeresen egészségessé váltunk, akkor elérjük a teljes EGÉSZ-SÉGet is, azaz

• a szellem egészségét, az EGÉSZ-SÉGet (Megvilágosodást)
• a lélek egészségét, a szabadságot
• az érzelmek egészségét, a szeretetet, és
• a test egészségét, a jólétet.

Kell ennél több, számodra?

És most lássuk a nyolc kiemelt egészség-területet, ahol egészségessé kell válnunk a fenti célok eléréséhez.

1.     alappillér: életfilozófia, világnézet

A filozófia, világnézet alapvető irányt szab az életünknek. Az életünket irányító törvények, a hitünk, világnézetünk, Istenképünk a Szellemhez való viszonyunk alapvetően befolyásolja a Világmindenséghez való kapcsolódásunkat.

Ez az a kiindulási alap, amely minden további tevékenységünket, kapcsolatunkat, életünket meghatározza. Ez az a kapcsolat, amely túlmutat az anyagi világ gúzsba-kötő jelenségein.

A világnézet az Életünket befolyásoló nagy kérdésekre keresi a számunkra elfogadható válaszokat. Ki vagyok Én? Mi célból születtem erre a világra? Mi a feladatom, küldetésem ezen a Földön? Mi az Élet? Mi az alapvető viszonyom a többi Létezővel? Hogyan látom a Világot? Mit tükröz számomra ez a világ? Milyen Utat kell bejárnom és miért?

A filozófia másik vetülete az életcélunk, küldetésünk megtalálása, felfedezése és követése. Az életcél az a legfontosabb célkitűzés az életünkben, ami minden más célunkat és tevékenységünket vezérli. Hiányában képtelenek vagyunk irányt tartani az életben. A folyamatosan változó, rövidebb távú, anyagi célok nem képesek megfelelő irányt szabni földi tartózkodásunknak. Jelen társadalmunk éppen ezt az anyagba süllyedt, és magasabb rendű cél nélküli életet példázza.

Küldetésünk arról szól, hogy mi az, amivel előrébb tudjuk vinni a világot. Mi az a speciális, „testre szabott” feladat, amellyel segíteni tudunk embertársainkon, amely beteljesítésére, erre a világra születtünk.

Alapvetően nem az a fontos, hogy milyen világképet alakítunk ki magunknak. Választhatunk a meglévő – számtalan – világkép közül, de alkothatunk magunknak egy teljesen egyéni világnézetet is. A fontos az, hogy valami szilárd kapaszkodó álljon előttünk, egy útmutatás, egy vezérlő csillag, ami minden esetben kisegít, amikor elakadunk az Élet rögökkel, emelkedőkkel, lejtőkkel, csúcsokkal és szakadékokkal teli Útján.

2.     alappillér: életmód

Az életmódot nevezhetjük gyakorlati életfilozófiának. Arra a kérdésre ad választ, hogy mit teszünk magunkért, mit teszünk azért, hogy egészségünket megőrizzük, helyreállítsuk. Az egészség-megőrzés tudománya.

Azokat a módszereket, szellemi és fizikai gyakorlatokat foglalja egybe, amelyeknek a célja a test természetes gyógyító erejének, öngyógyító képességének a felébresztése, a test revitalizációja, a betegségek megelőzése, illetve a test-lélek-szellem összekapcsolása és az ember által elérhető legmagasabb szintű szellemi-testi fejlődés (tudatosság/megvilágosodás) elérése.

A táplálkozáson kívül minden ide tartozik, amit egészségünk megőrzése, életmódunk javítása érdekében teszünk. Kiemelten:

• mozgás, sport, harcművészet
• energia-gyakorlatok
• meditáció
• légző-gyakorlatok
• alvás
• munka – pihenés – szórakozás.

Évezredes múltra visszavezethető, komplex rendszerei, melyek gyakorlati életfilozófiaként is működnek, a kínai (taoista) eredetű csikung (energia-gyakorlatok) és a jóga. Én ezek közül a taoista csikung gyakorlatait (energia-gyakorlatok, mozgás-gyakorlatok, légző-gyakorlatok és meditáció) használom és tanítom a testünkben keringő energiák kiegyenlítésére, az energia-hiány megszüntetésére.

3.     alappillér: táplálkozás

Az emberi energia-felvétel két alapvető módja a lélegzés és a táplálkozás. Ez az a két meghatározó folyamat életünkben, amikor kapcsolatba kerülve külső környezetünkkel, onnan információt, energiát és anyagot veszünk fel, illetve építünk be a szervezetünkbe.

„Az vagy, amit megeszel.” – mondás híven tükrözi a táplálkozás kiemelt fontosságát. Egészségünk szempontjából döntő jelentőségű, hogy a számunkra megfelelő, egészséges táplálékot fogyasszuk, valamint az, hogy az egyéni szükségleteinknek megfelelő táplálkozási szokásokat alakítsunk ki.

Bizonyos alapelvek és genetikailag, evolúciósan meghatározott alapvető keretfeltételek között mindenkinek egyénileg a saját belső megérzései és érzetei alapján kell a személyes táplálkozási rendszerét kialakítania.

A kiegyensúlyozott táplálkozás szűkebb értelemben a táplálkozás taoista alapelveit, az „Öt elem szerinti táplálkozás” írja le. Az ételek és italok jin- és jang-energia szerinti besorolását, az öt íz szerinti (savanyú, keserű, édes, erős és sós) elkülönítését, valamint a forróság és hidegség fokozataira alapozott társítását és az öt elemhez (fa, tűz, föld, fém és víz) való kapcsolódását írja le. Amely egy komplex, mégis rugalmas – a személyek igényeihez és alkatához kapcsolódó – rendszert képez.

A taoista bölcsek az idők folyamán jöttek rá, hogy számos olyan ősi táplálék, vadon termő növény vagy gyógyító hatású növény áll rendelkezésünkre, amelyek korábban táplálékul szolgáltak, csak ma már nem használjuk őket.

Az „elfeledett táplálékok” közül ki kell emelnünk a zöld leveles növényeket. E klorofill tartalmú, létszükségletű növények közül ma alig egy-kettőt találunk rendszeresen fogyasztott tápláléknövényeink között (káposztafélék, spenót, sóska). Az elfelejtett növények „újra felfedezése” és bevonása táplálkozásunkba megtöbbszörözi immunrendszerünk erejét és testünk ellenálló-képességét.

Ebbe a csoportba tartoznak a gyógynövények és gyógyfüvek is, amelyeket ugyan nem rendszeresen fogyasztunk, de adott időszakokban megelőzésre vagy a gyógyító terápia része ként felhasználjuk őket.

 Ezekről a növényekről is érdemes megjegyeznünk, hogy csak ma használjuk gyógynövényként őket. Eredeti táplálkozásunkban sokuk természetes tápláléknövényünk volt, amelyeket a megfelelő időszakban fogyasztva, táplálékkén és egyben a betegségek „megelőző terápiájaként” fogyasztottak őseink.

4.     alappillér: öngyógyítás/gyógyítás

Az egészség helyreállítását, a betegségek gyógyítását célozza. Számos módszert és technikát alkalmazhat a lélek, az energia-rendszer és a test gyógyítására. A korábban felsorolt öngyógyítás, lélekgyógyászat, energia-gyógyászat és az akadémikus orvoslás módszereit egyaránt alkalmazhatja.

Tágabb értelemben tekintve minden olyan segítség, támogatás ide sorolható, amellyel embertársainkat szolgáljuk, életüket megkönnyítjük. Amikor felteszed magadban a kérdést: Hogyan lehetnék embertársaim, a világ szolgálatára? Akkor valamilyen módon a másik ember, az emberiség egészségét szolgálod.

Ennél a résznél is elmondható, hogy több olyan komplex egészség-megőrző és egészség-helyreállító (gyógyító) rendszert fejlesztettek ki az évezredek alatt, melyek valóban széleskörűen, holisztikus szemléletben szolgálják az ember egészségét.

A szintén taoista hagyományokhoz kapcsolható Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) az egyik legátfogóbb és legjobban ismert ezek közül. Alapvető szemléletbeli hozzáállása a kínai gyógyászatnak a holisztikus szemlélet. Nem csak a testet gyógyítják, nem csak a tüneteket kezelik, hanem a teljes ember energetikai egyensúlyát állítják helyre, amely magába foglalja mind a lelki, mind a fizikai szintű probléma megoldását.

Célja önmagunkban és a páciensekben meglévő és működő öngyógyító folyamatok beindítása és ezzel a gyógyulás elősegítése, a testben áramló életenergia szabályozása és kiegyensúlyozása.

A Hagyományos Kínai Orvoslás eszköztárába számos diagnosztikai és terápiás eljárás tartozik: megtekintés, pulzus-, arc-, és egyéb diagnosztika, akupunktúra, akupresszúra, moxa-terápia, köpölyözés, tuina-masszázs, gyógynövény-terápia, a kiropraxis (kimozgatás, csontkovácsolás), mozgás- és mozgatás-terápiák, légző-gyakorlatok, meditációs gyakorlatok).

A kínaiak a gyógynövényeket szintén az energia-rendszer kiegyenlítésére használják. A csontrendszer kiegyensúlyozására kimozgatást végeznek. A mozgás- és mozgatás-terápiák, valamint a légző-gyakorlatok a csikung évezredes gyakorlatait használják sok sikerrel, krónikus, a nyugati orvoslás által nem gyógyíthat betegségek kezelésére is.

Tágabb értelemben természetesen minden holisztikus szemléletű – az ember egészét (szellem- lélek-test) figyelembe vevő – gyógyító-rendszer (pl. ajurvéda, tibeti gyógyászat stb.) ide sorolható és hatásaiban egyenértékű az itt felsorolt kínai rendszerrel.

5.     alappillér: önérvényesítés, önvédelem

 Az önérvényesítés arról szól, hogy megtaláljuk és biztosítjuk a helyünket az életben. Megtaláljuk az egészséges egyensúlyt két véglet – a teljes feloldódás és a teljes elhatárolódás között. Az önérvényesítő ember oly módon őrzi meg saját identitásának határait, hogy közben tiszteletben tartja a másik határait is. Úgy érvényesíti saját érdekeit, hogy közben tiszteletben tartja a másik érdekeit is. Olyan megoldásokra törekszik, amelyekben minkét fél nyer.

Az önérvényesítő ember felelősséget vállal a saját életéért, de nem vállalja át a felelősséget mások életéért. Ismeri a saját határait és képes megvédeni azokat. Bármilyen – szellemi-, mentális-, lelki-, verbális-, vagy fizikai – támadással szemben. Képes kiállni önmagáért és azokért az alapelvekért, amelyek az életét irányítják.

Kilép abból az „áldozat-szerep”-ből, amely esetleg korábbi életét, az élethez való hozzáállását jellemezte. Nem válik azonban agresszorrá sem, hanem megtalálja a határt, ahol oly módon őrizheti meg saját érdekeit, hogy a másik ember érdekei sem csorbulnak. Olyan nyertes-nyertes kapcsolatokat alakít ki, olyan kommunikációt folytat, amelyek mindkét fél számára pozitív eredménnyel járnak.

Az ősi kínai, japán és egyéb harcművészeti rendszerek az egészség számos egyéb szempontjának érvényesítése mellett az önérvényesítést, saját testünk védelmét, a szellem és a test megerősítését, az önvédelmet szolgálják (kung fu, tai chi, aikido, karate, taekwondo, muai thai stb.).

6.     alappillér: szexualitás – párkapcsolat – kapcsolatok

A taoizmus volt az egyik első filozófia, amely felismerte és figyelembe vette a szexualitás és a szexuális energiák fontosságát az egyén, illetve a pár életében, egészségének megőrzésében. Nem a szexualitás elnyomására és bűnös voltára, hanem éppen annak fontosságára és összetartó erejére hívja fel a figyelmet.

Évezredes tapasztalataik alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a világ harmóniáját és békéjét vissza lehet vezetni a párok boldog szexuális életére. Érdemes végiggondolni, hogy mennyire más ez a megközelítés, mint amely a mi nyugati világunk megítélésére jellemző.

A taoista gondolkodásban a szüleinktől örökül kapott eredendő energia – a szexuális energia – minden energiánk alapja, minden tevékenységünk hajtóereje. Ennek az energiának a „felemelése” és átalakítása révén jutunk pl. az életfolyamatainkhoz szükséges energiához, vagy kreativitásunk energiáihoz. Életünk addig tart, amíg ez az örökölt (szexuális) energia el nem fogy a testünkből. Számos olyan technikát és gyakorlatot dolgoztak ki, amellyel ez a szexuális energia megőrizhető és így az élet meghosszabbítható.

A szexualitás célja és „öröme” – a gyermeknemzés mellett – az orgazmus, amely a legelső és legtöbbek által megélhető spirituális „egység”-élmény. Egy pillanatnyi megvilágosodás. Az orgazmus pillanatában – ha csak rövid időre is – harmóniába kerülünk a Világmindenséggel, Istennel. Megtapasztaljuk az Ego-nélküli csendet és a végtelenséget.

A gondolat a szexualitásnak arra az „önző” voltára is rávilágít, hogy alapvető célja a saját megvilágosodás-élményünk elérése, amelyet igazán magas szinten csak akkor tudunk megélni, ha a partnerünket is hozzásegítjük ehhez az élményhez. Ezt segíti a partnerek közötti szeretet, megbecsülés és vonzalom.

Ez a gondolat – inverz módon – arra is rávilágít, hogy az öröm, megbecsülés és orgazmus-élmény nélküli szexualitás miért vezet kiégéshez vagy a szexualitás teljes megtagadásához. A szexuális vonzalom megszűnésével a párkapcsolatok legerősebb összetartó ereje szűnik meg és sok esetben törvény-szerűen vezet a kapcsolat kihűléséhez és/vagy a „harmadik” megjelenéséhez.

Tágabb értelemben az emberi kapcsolatokat is ehhez a „láb”-hoz soroljuk. A szülő-gyermek, testvér-testvér, baráti, ismerősi és munkahelyi kapcsolatok esetében is a másik elfogadása, megértése és a szeret az, amely tartóssá teszi ezeket a kapcsolódásokat.

7.     alappillér: önismeret

Az önismeret alapvető eszközöket kínál saját magunk jobb megismerésére. Megtanít arra, hogyan vegyük figyelembe életünkben minket befolyásoló, körülöttünk lévő energiákat, természeti és szellemi törvényeket.

Az önismeret egyben a másik, mások megismerését is szolgálja. Gyakorlatilag fejlődésünk, életcélunk betöltésének záloga az, hogy minél jobban megismerjük, megértsük önmagunkat, a másik embert és a körülöttünk lévő világot. Minél tudatosabbá váljunk.

Tudatosságunk fejlődésének semmi más eszköze nincs, mint a folyamatos tanulás, ismeretszerzés és új ismereteink alapján a megértés növekedése. Mivel alapvetően minden EGY, minden tudás ennek az EGY-nek a megismerése és jobb megértése felé vezet.

Az önismeret egy soha véget nem érő folyamat, egy életen át tartó tanulás eredménye. Lépésről-lépésre jutunk közelebb önmagunkhoz és a körülöttünk lévő világ megismeréséhez, megértéséhez és ezzel az egyre növekvő tudatossághoz.

8.     alappillér: sorsalakítás, siker

 Az ember alapvető igénye, hogy sikeres legyen. A siker záloga, hogy mi vegyük kezünkbe és alakítsuk, teremtsük meg a saját sorsunkat. Amennyiben hagyjuk, hogy a körülmények, mások irányítsanak, soha nem fogjuk sikeresnek érezni magunkat. A siker talán legegyszerűbb, de legkifejezőbb definíciója, az, hogy kitűzzük céljainkat – kiemelten az életcélunkat – és töretlen lendülettel haladunk az életben annak megvalósítása felé.

A sikerrel tehát az egészség felé vezető ciklust befejezve visszatérünk újra a gyökerekhez, az életfilozófiához és az életcélhoz, illetve egyéb céljainkhoz. A kitűzött cél elérése a siker élményét adja meg számunkra és lehetőséget ad arra, hogy egy új cél kitűzésével egy újabb fejlődési, illetve siker-ciklust indíthassunk el.

A taoizmus nyolc alappillére azért értékes, mert mindennapi életünk valamennyi jelenségét lefedi. Úgy alakították ki ezeket, hogy alkalmazásuk mellett teljes életet élhet minden ember, kielégítik alapvető szükségleteinket és velük valóra tudjuk váltani céljainkat és meg tudjuk oldani feladatainkat, együtt tudunk élni a TAO-val (Örök Törvény), vagyis Istennel.

Ha van kérdésed bvagy hozzáfűzni valód az anyaghoz, kérlek tedd meg.  Azt is megköszönöm, ha megírod, hogy neked mely területen vannak a legnagyobb elakadásaid. Ezzel nekem is segítesz, hogy arra tudjak fókuszálni, ahol a legtövbbetek számára tudok segítséget nyújtani.

Megteheted mindezt a komment szekcióban is, de akár más elérhetőségeimen is kereshetsz, ha segítséget szeretnél.