Energiaszintünk tudatos növelése mellett a másik legfontosabb feladat, az energiaszintünket csökkentő tényezők felismerése, tudatosítása és kizárása az életünkből. Megismerkedünk a negatív hatást gyakorló energiaszintekkel, azok felismerésével és példákat hozok a rezgésszintünket csökkentő, elkerülendő helyzetekre, eseményekre.
A sorozat első részében az energiaszintünk megőrzésének fontosságáról esett szó. Emellett olyan módszereket, lehetőségeket villantottam fel, amelyekkel energiaszintünk megőrizhető, illetve megemelhető.
Szó volt róla, hogy minden betegség, illetve minden egészségünket negatívan befolyásoló tényező – közöttük a most felbukkant vírus is – igen alacsony rezgésszintű energia. A rezonancia törvénye alapján ezek az alacsony szintű energiák csak akkor tudnak kapcsolódni hozzánk, ha mi is hasonlóan alacsony energiaszinten vagyunk, vagy – valamilyen lelki, érzelmi, vagy fizikai hatás következtében – hagyjuk, hogy rezgésünk egy alacsonyabb szintre csökkenjen le.
Energiaszintünk megőrzésének és növelésének egyik fontos oldala, hogy olyan dolgokat tegyünk, olyan emberekkel, dolgokkal vegyük körül magunkat, olyan környezetet alakítsunk ki magunk körül, amelyek segítenek energiáink megtartásában vagy növelésében.
Energiaszintünk csökkentésének megakadályozása ugyan olyan fontos, mint a növelése
Nem beszéltünk azonban még a mérleg másik oldaláról. Hiába növeljük az energia szintünket az egyik oldalon, hiába gyűjtünk sok finom és segítő energiát, ha a másik oldalon nem akadályozzuk meg annak elfolyását. Ha nem korlátozzuk az életünkben azokat a tényezőket, amelyek energiaszintünk csökkenését okozzák.
Nem elég sajnos, a nap egy részében tudatosan koncentrálni arra, hogy növeljük energiáink minőségét, ha a nap további részében hagyjuk, hogy olyan hatások érjenek, amelyek ennek pont az ellenkezőjét okozzák.
Átlagos napjainkban is számtalan olyan hatás ér minket, amelyek – tudott vagy akár nem is sejtett módon – lefelé húzzák energiaszintünket. A jelen helyzetben azonban fokozott módon ki vagyunk téve az energiánkat csökkentő negatív hatásoknak. E tényezők kiküszöbölésére csak akkor van esélyünk, ha felismerjük, tudatosítjuk őket és tudatosan kizárjuk vagy legalább mérsékeljük hatásukat.
Érzelmein jelzik, hogy milyen energetikai szinten tartózkodunk éppen
Az előző cikkben röviden már arról is volt szó, hogy negatív vagy pozitív állapotunk legjobbak érzelmi állapotunkon mérhető le. Kicsit megállva és befelé figyelve minden pillanatban megállapíthatjuk, hogy éppen milyen érzelmi állapotban vagyunk.
Fontos újra kihangsúlyozni, hogy érzelmeink nem okai, hanem következményei csak aktuális energia-állapotunknak. Egy mutató, amely figyelmeztet arra, hogy valamilyen olyan hatást engedtél be az életedbe, amely energiaszintedet növeli vagy annak csökkenéséhez vezetett. Ezért – negatív érzelmek esetén – soha sem az érzelmet kell megváltoztatni, hanem azt a jelenséget, amely a háttérből az érzelmi hatást kiváltotta.
Érzelmeink – barométerként – tökéletesen jelzik aktuális energiaszintünket és ezzel együtt aktuális tudatállapotunkat is. Mivel ebben a cikkben a minket érő negatív – energiacsökkentő hatásokra koncentrálunk – az érzelmi skála alsó, negatív tartományait jelző érzelmeinket vesszük egy kicsit górcső alá. Azért fontos ezt megtennünk, mert az egyes negatív érzelmek nem azonos energia- és tudatszintet jeleznek. Itt is fokozatok állíthatók fel, amelyen lemérhető, hogy éppen mennyire engedtük – külső hatások befogadásával – hogy energiaszintünk lesüllyedjen.
Tudatszintek, energiaszintek és a kapcsolódó érzelmek
Szégyen
Legalacsonyabb energiaszinten, a szégyen szintjén, az elszenvedett érzelem a megaláztatás. Ennél nincs igazán mélyebb szint, amikor emberi méltóságunkban, emberi mivoltunkban aláznak meg. Egész pontosan nem megaláznak minket, hanem mi hagyjuk, hogy az adott szavak, események, helyzetek megaláztatásként hassanak ránk.
Itt az ember teljes kirekesztettséget él meg. Ez az élet megszűnése előtti legutolsó állapot, ahol már az életenergia alig pislákol. Akik tartósan ezen a szinten vannak, már csak vegetálnak. Életük nyomorúságosan telik.
Bűntudat
A bűntudat szintje már egy kicsivel magasabb energia-állapotot és tudatszintet takar. Azonban még ez is egy nagyon erős önsorsrontó, önmagunkat ostorozó, önbüntető állapot. Érzelme az önmagunknak és másoknak tett folyamatos szemrehányás. Okolás és ön-okolás. Nagyon sokszor olyan dolgokért érezzük magunkat bűnösnek, amelyért nem is vagyunk felelősek. Átvesszük a felelősséget valami olyanért, ami tőlünk független, amit nem mi okoztunk.
A félreértések elkerülése végett fontos tisztázni, hogy nem csak a bűntudatot elszenvedő, hanem a bűntudat-keltő is ezen az energiaszinten van. Aki folytonosan vagy időlegesen abból szeretné szegényes energiakészletét kiegészíteni, hogy a másokban okozott bűntudattal energiát nyer tőlük. Ez a pusztítás/önpusztítás jellegzetes szintje.
Ez az energiaszint – az előzővel ellentétben – már nagyon erőteljesen jelen van az életünkben. Nem kevés olyan ember van, aki krónikusan ezen a szinten tartózkodik. Arról nem is beszélve, hogy hányan vagyunk, akik hosszabb rövidebb időre, erre a szintre süllyednek.
Fásultság
A fásultság szintjén a jellemző érzelmi állapot az apátia. Teljes kétségbeesés és lemondás. Ez az energiaszintek közül a legpasszívabb állapot. Az ember már nem ostorozza önmagát nem ellensége önmagának, nem akar pusztítani, de még nem is akar tenni semmit önmagáért. Lemondás, reménytelenség és vegetálás jellemzi az állapotot.
Gondolom, te is ráismersz emberekre – talán saját ismerettségi körödből is – akik ezen a szinten tartózkodnak, ez a jellemző, tartós energiaállapotuk. És azt is gondolom, hogy te is tartózkodtál már ezen a szinten.
Bánat
Kicsit magasabb energiaszintet jelent a bánat szintje. Ezen a szinten az élet tragédia. Minden negatív és minden valami még rosszabb, tragikus irányba halad. Érzelme a sajnálkozás, bánkódás. Az élet csüggesztő. Lehetetlen, elképzelhetetlen, hogy valami jó is történhessen az életben.
A bánkódás egy rettenetesen passzív energia. Nm véletlenül van a fásultság után. A bánatban lévő nem lel, de nem is akar, kiutat lelni abból az állapotból ahol van. Bánkódni mindenen lehet, és aki ezen az energiaszinten van, az meg is találja mindenben azt, ami csüggedésre adhat okot. Egyszerűen nem látja a kiutat ezen a rezgésszinten.
Félelem
A félelem szintjén az élet minden jelensége fenyegető, minden az ezen a szinten tartózkodó ellen van. Az élet eseményeire a szorongás a kiváltott érzelem, a standard válasz. A legjellemzőbb reakció a menekülés, a visszahúzódás. A félelem szintje már nem egy passzív állapot. Itt már van mozgás, de az ellenirányú. Nem szembe akar nézni a dolgokkal, hanem menekül előle. Hagyja, hogy a dolgok uralkodjanak rajta, teljes egészében elfogadja a körülmények irányítását. Semmi tudatos vagy akaratlagos ellenállás nincs.
A félelem szintjét – úgy gondolom – mindannyian elég jól ismerjük. Rövidebb, hosszabb ideig majdnem mindannyiunk tartózkodott már itt. A jelen helyzet – ha hagyjuk – sok embert ere a szintre fog lesüllyeszteni. Ez a pánik és a pánikkeltés tartománya. Ahol a pánikkeltő ugyanúgy félelemből teszi azt, amit tesz. Sok ember tartósan megrekedt ezen a szinten.
Vágyódás, vágyakozás
A félelem után a már aktívan fordul az ember valamilyen pozitív irányba. Ez a vágyódás szintje. A vágyat és vágyódást ma sokan pozitív energiaként élik meg, sőt tudatosan törekszenek ennek a szintnek az elérésére, vagy a tartós itt tartózkodásra. A fogyasztói propaganda célja itt tartani az embereket.
A vágyódás érzelme a sóvárgás. A sóvárgás azért egy negatív állapot, mert hiányérzetet takar. Ami után sóvárogsz, vágyakozol, az – úgy érzed – elérhetetlen számodra. Ha nem éreznéd elérhetetlennek, akkor nem sóvárognál utána, hanem egyszerűen megszereznéd. Tennél érte, hogy meglegyen.
A dolog pikantériája az, hogy amikor megteremted azt magadnak, amire korábban vágyakoztál, akkor már nem a vágyakozás energiaszintjén vagy, hanem egy lényegesebb magasabb energiaszinten, a pozitív tartományban. Már nem sóvárogsz, hanem lépéseket teszel a célod felé. A cél pozitív, mert kitűzöd és teszel érte, a vágyakozás negatív mert „csak” vágyódsz utána. Ma számos ember tartózkodik ebben a tartományban. Te is?
Harag
Az első igazán aktív szint a negatív tartományban a harag. Kifelé irányuló energia, amelyet még a bátorság hiányában az ellenállás, az ellenséges magatartás jellemez. Legjellemzőbb érzelme a düh és gyűlölet. Minden és mindenki ellenség, aki él és mozog. Mottója: Nem azért vagyok tehetetlen, mert nincs bátorságom megtenni valamit, hanem azért, mert mindenki az ellenségem, minden és mindenki engem akadályoz. Ezért én is gyűlölök mindenkit és agresszióval válaszolok minden kezdeményezésre.
Az elfojtott, de már kitörni készülő vágy eredménye a harag. Azt jelenti, hogy van valamilyen szükségletem, amit nem tudok kielégíteni és a körülményeket vádolom, teszem felelőssé, ezért. Mindenki ellenem van, ezért nem megy. Pozitívuma az előző szintekkel szemben, hogy már akar valamit, aktív.
A harag szintjén már igen sokan tartózkodnak az emberek közül. És még többen ereszkednek le ide magasabb szintekről, akár naponta többször is. A gátolt szükségletek és elnyomott vágyak természetes kitörési módja, reakciója a harag, ezen az energiaszinten.
Büszkeség
A negatív tartomány legmagasabb szintje a büszkeség. Az összehasonlítás szintje. Nekem már sikerült elérnem a vágyaimat, de te még hol vagy ehhez! Jobb vagyok nálad, mert… Én saját erőmből elértem… Büszke is lehetek rá, mert… E szint érzelme a lekicsinylés és megvetés. Attól érzem magamat nagynak, ha keresek valakit, aki valamiben kisebb nálam és azzal fogom összehasonlítani magamat.
Ezen a szinten tehát már vannak valódi eredmények, az illető letett valamit az asztalra, de talán még maga sem hiszi el, hogy ez valós eredmény. Ezért keres egy „mankót”, egy valamit vagy valakit, amihez, vagy akihez képest az ő eredménye valósnak tűnik. Érezzük meg, hogy a büszkeség és a lekicsinylés mögött saját kicsinységünk, eredményünkbe vetett hitetlenségünk érzete húzódik meg.
Minden negatív tudatszint, energiaszint valamilyen hiányhoz, kielégítetlen szükséglethez kapcsolódik
Az összes eddig tárgyalt szint valamilyen módon a hiányhoz és a kielégítetlen szükségletekhez kötődik. Hol fizikai szinten, később már lelki szinten van hiányérzetünk. Ami témánk szempontjából kiemelten fontos, hogy ezek a tudatszintek és hozzájuk kötődő érzelmek, negatív tudatszinteket és kisebb vagy nagyobb mértékű energiaveszteséget takarnak. Olyan tartományok, ahol elfolyik az energiánk.
Amikor ezeket az érzelmeket észleljük magunkban, akkor tudatosan kell tennünk azért, hogy magasabb energiaszintre kerüljünk. Ha jól megfigyeljük magunkat, azt is észrevehetjük, ahogy az egyes szinteken végiggyalogolva emelkedünk vagy süllyedünk az energetikai skálán. A bűntudatból kibontakozva először fásultság, majd – energiaszintünk növekedésével – a bánat, a félelem, a vágyakozás, a harag és büszkeség lépcsőin haladunk végig. És ugyan így haladunk lefelé is, amikor hagyjuk lehúzni magunkat.
Miután tisztáztuk, hogy melyek azok az energiaszintek, amelyeket kerülnünk kell energiáink és tudatállapotunk megtartása érdekében, lássuk azokat a helyzeteket, amelyeket energiáink kimerülését okozhatják.
Tudatosan figyelj az energiaszintedre, érzelmi állapotodra
A fentebb felsorolt érzelmi reakciók a legtöbb esetben tudattalanul, programszerűen következnek be. Mire észreveszed, hogy milyen érzelmi állapotban vagy, már le is süllyedt az energiád és nyitott vagy minden olyan fertőzésre, támadásra, amely az adott energiaszinten érhet.
Egyszerűen állj meg, és figyelj befelé. Érezd meg a testedben lévő érzeteket, a fejedben éppen kavargó gondolatokat és a hozzájuk kapcsolódó aktuális érzelmi állapotodat. Amint érzed, hogy valamilyen negatív érzelem kerített hatalmába, azonnal tegyél valamit ellene.
Hagyd abba, engedd el azt a dolgot, ami számodra ezt a negatív hullámot okozta és tegyél valamit az előző „Miért fontos a rezgésedet magas szinten tartani, illetve mivel tudod megemelni?” c. cikkemben leírt energia-növelő lehetőségek közül.
Kerüld a számodra félelmet okozó helyzeteket, személyeket, körülményeket!
Ebben a helyzetben, ahol egy számunkra még ismeretlen – legtöbbünk számára még soha át nem élt krízissel állunk szemben – a legvalószínűbb reakció a félelem és a pánik megjelenése. Minden, ami a biztonságunkat vagy vélt biztonságunkat, életünket vagy egészségünket veszélyezteti, félelemmel tölthet el.
A változástól, ismeretlentől való félelmünk itt csúcsosodhat ki. Ha hagyjuk, hogy ez a félelem eluralkodjon rajtunk és főleg, ha pánikba esünk, akkor tartósan lesüllyedhet az energiaszintünk a fertőzés szempontjából veszélyes szint alá.
Abszolút nem attól függ, hogy megkapjuk-e a betegséget, hogy félünk tőle vagy sem. Sőt, ha félünk tőle és engedjük, hogy a rezgésünk lemenjen, akkor sokkal nagyobb esélyünk van a fertőzésre.
Ne gondolj rögeszmésen a helyzetre, ne mérlegeld a negatív kilátásokat!
A gondolatainkban van a legnagyobb teremtő erőnk. Amire folyamatosan gondolunk, azt fogjuk megteremteni az életünkben. A negatív gondolatok – apatikus, bánatos, félelem teli, haragos stb. – automatikusan vonzzák a hozzájuk tartozó tudatállapotot és energiaszintet. Ennek a következményeiről már korábban írtam…
A helyzetünkből adódó, kényszerű pihenő nem csak arra ad lehetőséget, hogy folyamatosan a nehézségek járjanak a fejünkbe, hanem arra is, hogy elhanyagolt önmagunkkal, családunkkal és jövőbeli terveinkkel foglalkozzunk. Kössük le magunkat olyan pozitív tervekkel, amelyek a helyzet utáni életünket – pont a helyzetből tanulva – jobbá teszik, mint korábban volt.
Biztos vagyok bene, hogy ezt a helyzetet többek között azért is kaptuk, hogy a tevékenységek és áltevékenységek kényszerű szüneteltetésével elcsendesedjünk és észrevegyük, életünkbe érvényesítsük azokat a valódi értékeket, amelyeket eltakart előlünk a kényszer, a reklámzaj és a talmi csillogás.
Kapcsold ki az életedből a pánikkeltő, rémhírterjesztő, félelmet fenntartó médiát!
Amúgy is félelem teli világunkban nincs szükségünk arra, hogy a távoli vagy közelebbi történések további félelmeket és pánikot okozzanak bennünk. A helyzet olyan amilyen. Attól, hogy még nagyobb félelemben fogunk élni, nem lesz jobb semmi.
Szerintem már minden olyan információt megkaptunk, ami a gyakorlati – terjedést korlátozó – intézkedések megtételéhez, az általunk megtehető lépésekhez szükségesek voltak. Amennyiben ezeket megtesszük, a többi már nem rajtunk múlik. Egy nálunk sokkal hatalmasabb erő irányítja ezt a rendszert, és nem tudhatjuk, milyen szerepet kaptunk ebben a drámában.
Semmit nem segít további rémhíreket és félelmet keltő információkat begyűjteni és főleg továbbadni, terjeszteni.
Mondj nem-et azoknak az embereknek, akik negatív energiáikkal le akarnak húzni!
Az energetikai „önvédelem” minden időben fontos, de most akár életmentő is lehet. Számos ember van, aki tudatosan vagy tudattalanul a mi energiáinkból akarja a túlélését biztosítani. A tudatos félelem- és pánikkeltők mellett – akik szintén ezeken az alacsony energiaszinteken működnek – egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy vannak emberek, akik tartósan, krónikusan a leírt, alacsony rezgésszinten élnek.
Ezek a személyek pillanatnyilag nem tudnak mást tenni, mint a saját energiaszintjüknek megfelelően élni és kommunikálni. Aki a félelem szintjén él, csak a félelmeiről tud beszélni, csak azt tudja közvetíteni a külvilág felé. Ezért őt megítélni, elítélni nem lehet, de arra viszont lehetőségünk van, hogy nem hagyjuk, hogy hatással legyenek ránk.
Ebben a helyzetben – amíg nem vagyunk olyan magas energiaszinten, hogy az említett az emberek már nem tudnak hatni ránk – saját érdekünkben meg kell tanulnunk nem-et mondani nekik és valamilyen módon kizárni őket az életünkből.
Ez – szerintem – az egyik legnehezebb dolog, amivel szebe kell néznünk. A legtöbbünk életében valószínűleg már régebben is meg kellett volna ezt tenni, de halogattuk, annak ellenére, hogy tudjuk, mennyi energiát vesztettünk lehúzó kapcsolataikkal.
Érdemes ezzel szemben keresni azoknak a pozitív kisugárzású embereknek a társaságát, akik, hittel élnek, bíznak a jövőben, látják a helyzetben megbúvó tanulságokat és pozitív lehetőségeket. Akik magukon és másokon is segíteni akarnak a rendelkezésükre álló eszközökkel, azon a területen, ahol hatni tudnak a helyzetre.
Kerüld a stresszes helyzeteket!
Az egyik legnagyobb energiavámpír az életünkben a stressz, azoknak a helyzeteknek, negatív élményeknek a sokasága, amelyek stresszt okoznak számunkra. Ha végiggondolod, pontosan tudni fogod, hogy melyek ezek a szituációk, emberek vagy gondolatok.
A jelen állapot sok esetben segítség is lehet, hiszen a korlátozásokkal a szokványos stressz-helyzetek kikerülhetnek az életünkből. Nem találkozunk olyan személyekkel, helyzetekkel, amelyek eddig stresszt okoztak. Könnyebb nekik nem-et mondani a helyzetre való hivatkozással.
Természetesen ezzel szemben megjelennek olyan új kihívások, még meg nem élt helyzetek amelyek – ha hagyjuk – újabb stresszt kiváltó tényezők lehetnek. A tényeket természetesen nem lehet kikerülni, egyedül csak a vele kapcsolatos hozzáállásunkat vagyunk képesek megváltoztatni.
A jelen állapotra való tekintettel fokozottan kell törekednünk arra, hogy adott eseményekhez való viszonyunkat megváltoztassuk. Ebben a helyzetben az elfogadás az, ami az egyik leghatékonyabb kulcsot szolgáltatja. Amit elfogadunk, azzal szemben nem lesz ellenállás bennünk és nem okoz feszültséget sem bennünk. Gondoljunk arra, hogy egyedül csak a saját reakcióink fölött van hatalmunk. Minden más kívül esik a hatókörünkön. Vagy elfogadjuk, vagy ellenállunk neki és akkor jöhet a stressz.
Összefoglalás
Kissé hosszú bejegyzésem végére érve néhány szóban szeretném összefoglalni az elmondottakat. Az egészségi állapotunkat meghatározó tudat- és energiaszintünk szabályozása a mi kezünkben van. Amennyiben tudatosan figyelünk rá és tudatosan növeljük, egyre egészségesebbé és a megbetegítő tényezőkkel szemben egyre ellenállóbbá válunk.
Az energiaszintünket pozitívan befolyásoló lehetőségekről az előző blog-bejegyzésemben esett szó. Ebben a cikkben az alacsony – ránk negatív hatással lévő – energiaszintek rövid vázlatára és a hozzájuk kapcsolódó érzelmek ismertetésére került sor.
Az érzelmek jelentősége, hogy jelzik, milyen adott rezgésszinten tartózkodunk aktuálisan. Az érzelmek üzenetét meghallgatva tehetünk lépéseket arra, hogy egy magasabb energiaszintre léphessünk.
A ránk pozitív hatást gyakorló dolgok alkalmazása mellett figyelmet kell fordítanunk azokra a legfontosabb tényezőkre is, amelyek csökkentik energiaszintünket. Ezekből ismertettem egy csokorra valót a bejegyzés második részében.
Az energianövelő lehetőségek alkalmazását és az energiáink csökkenését okozó helyzetek kizárását párhuzamosan célszerű használnunk ahhoz, hogy lehetőséget adjunk szervezetünknek a környezetünkben lévő megbetegítő elemek hatásának kizárására, csökkentésére.
Ne add meg magad a sorsnak! Ne légy tétlen szemlélője és elviselője az eseményeknek, hanem tudatosan vedd kezedbe sorsod irányítását és a rendelkezésedre álló eszközöket megragadva – mert vannak eszközök és lehetőségek – hozd ki a lehető legjobbat önmagad és mások számára is ebből a helyzetből.
Használd a LÉLEK-ERŐ-t!
Szuper írás volt! Hosszú, de igaz szavak mind. ❤️
Kedves Andrea! Köszönöm dícsérő szavaidat. Örömmel tölt el, hogy van értelme írnom. Áldással, Márton
Hasznosnak találom a jővőben fogok belőle építkezni.
Kedves Magdolna! Örömmel tölt el, hogy nem csak hasznosnak találtad, de a gyakorlatban is kívánsz építkezni az anyagból. Ez azt jelenti számomra, hogy vannak gondolatok, melyeket be tudsz integrálni az életedbe, életfilozófiádba. Köszönöm. Márton
Hálás vagyok minden szóért, mindenki olvashatott olyan mondatot amiben magára ismer és elgondolkodtatja és remélhetőleg építőleg hat rá.
Most van időnk magunkba nézni, hát tegyük meg, hogy MI és a világunk jobb legyen,
ezután a válság után.
Köszönjük, hogy reményt adtál ezzel az írással, hogy rajtunk múlik minden ! Edit
Kedves Edit!
Köszönöm. Nagyon jól esett az írásod. Valóban ezt remélem és hiszem, hogy vannak olyan mondatok ezekben az írásokban, amelyek segítenek egy-egy félelem feloldásáben, egy-egy gond megoldásában, vag egyszerűen csak reményt adnak, hogy van tovább. Sőt, ha megtanuljuk a helyzetben rejlő tanulnivalókat, akkor jobbn ajövünk ki belőle, mint ahogy előtte éltünk.
Igen, ez a legfőbb tanulség, hogy a lelassult tevékenység, a kényszerpihenő, arra si lehetőséget ad, hogy mérlegeljünk és magunkba nézzünk. Sok olyan „érték” van az életünkben, amely ebben a helyzetben el fogja veszíteni a jelentőségét és remélem, hogy az igazi értékere is fény fog derülni.
Szeretettel, Márton
Nagyon jól összefoglaltad, szerintem is sok embernek segíthet. Köszönjük szépen!
Kedves Erzsó! Köszönöm, a dícséretet és a bíztatást. Én is remélem, hogy legalább gondolatébresztőnek számos ember számára szolgálhat segítségül. Örülök, hogy segítséget tudtam számodra is adni. Szeretettel, Marci
Nagyon sok hasznos dolgot kaptam, igyekszem építkezni belőle. Kőszönöm
Kedves Magdolna! Örömmel tölt el, hogy nem csak hasznosnak találtad, de a gyakorlatban is kívánsz építkezni az anyagból. Ez azt jelenti számomra, hogy vannak gondolatok, melyeket be tudsz integrálni az életedbe, életfilozófiádba. Köszönöm. Márton