A valódi EGÉSZ-SÉG állapotában nincs kitől félni, nincs kire haragudni, mert nincs senki és semmi, ami elkülönülne tőled. Senki sem fog bántani, bosszantani, megfertőzni vagy megbetegíteni, mert nincs senki más és semmi más. Az EGÉSZ-be minden és mindenki beletartozik. Te is és a vírus is. Egyek vagytok. Elválaszthatatlanok.

Néhány szó magamról az egészséggel összefüggésben

Első lépésben szeretnék bocsánatot kérni a kissé talán fellengzős címért. Igazság szerint a bejegyzés címének így kéne hangzania: „Amikor megértjük, mi az EGÉSZ-SÉG, akkor nem fogunk többé félni… semmitől”.

Miért? Mert az eredeti megfogalmazás úgy hangzik, mintha egy Megvilágosodott Mester lennék, aki megértette és pontosan tudja, mi is az EGÉSZ-SÉG. Nem sajnos ez még nincs így. Én sem vagyok EGÉSZ-SÉG-es és bennem is számos félelem van.

Egyetlen előnyöm az emberek nagytöbbségével szemben, hogy keresem. Szenvedélyesen törekszem évek, évtizedek óta arra, hogy egyszer megértsem, pontosan mi is az EGÉSZ-SÉG. Pontról pontra, lépésről lépésre haladok az „EGÉSZ-SÉG Művészeté”-nek megértése útján. Úgy gondolom, most, hogy már elég sok mindent megértettem, de még messze vagyok a titok megfejtésétől.

Hiszem, hogy életünk értelme, küldetésünk célja és belső békénk, boldogságunk, jólétünk záloga ennek a titoknak a megfejtése. Kereső vagyok tehát, aki ezen az életcélon gondolkodik, és ezért dolgozik nap, mint nap. Minden más tevékenységem mellett alapvetően e cél elérése tölti ki gondolataimat és napjaimat. Erről szólnak az olvasmányaim.

Célom és küldetésem: egy új EGÉSZ-SÉG szemlélet elterjesztése és megszerzett tudásom átadása

Már hosszú ideje küldetésemnek érzem, hogy az EGÉSZ-SÉG-be vetett HIT-emet és az úton felszedett MEGÉRTÉS-morzsákat megosszam másokkal is. Ez azonban igazi befelé forduló és a ”szuperérzékenység” minden előnyével és hátrányával bíró emberként nem könnyű feladat számomra.

Nehezen nyílok meg az emberek felé és félelmeim jelentős része abból származik, hogy túlságosan átérzem és – ha nem figyelek – át is veszem az emberek fájdalmait, negatív érzéseit. (Most is, számomra azért nehéz kimenni az utcára, az emberek közé, mert tapinthatóan érzem a félelmet, szorongást, ami a levegőben van.)

Az introverzió viszont akadályokat gördít a megnyilatkozás, a bennem lévő ismeretanyag vagy megértés-morzsák átadása elé. Vannak tehát, bőven saját, belső félelmeim, melyek megléte még átlépendő gátakat jelentenek az EGÉSZ-SÉG teljes megismerése felé.

Rendületlenül dolgozom azonban rajta, hogy az akadályok elháruljanak, és egyszer megismerjem az egész képet, a Teljességet. Talán erre a kialakult helyzetre volt szükségem ahhoz, hogy én is kilépjek a komfortzónámból és teljes „mellszélességgel” átadjam magamat annak a küldetésnek, amely már hosszú évek óta megfogalmazódott bennem és eddig csak elég „döcögve” teljesült.

Valószínűleg arra az elég hosszú rákészülési időre is szükségem volt, amely az elmúlt egy-másfél évben „visszavonulásra” késztetett és elsősorban belső – önmagamon végzett – munkával telt el.  Talán ez érezhető volt azon is, hogy a hírlevelek elapadtak és a személyes terápiás tevékenységem is jelentős mértékben lecsökkent.

A nyitáshoz, küldetésem teljesítéséhez nekem is segítségre, támogatásra van szükségem

Most azonban eljött az idő, hogy újra nyissak a világ felé. Egy olyan belső késztetés, amely az év eleje óta egyre feszítőbben volt érezhető számomra. Itt az idő, hogy ledőljön az „elefántcsont-torony” és átadjam azt, amivel – reményeim szerint – tudok segíteni az emberek és enyhíteni a jelen helyzet nyomásán, egy hosszú távú, új gondolkodási és cselekvési út felvázolásával.

Ehhez azonban szeretném azok támogatását is igénybe venni, akik úgy érzik, gondolják, hogy valódi segítséget adhat nekik és a világ számára, amit közvetítek. Elkél egy kis bíztatás, támogatás – megjegyzésekben, kommentekben, vagy akár személyes levélben – hogy fenn tudjam tartani a lendületet és a még mindig bennem élő befelé forduló „részem” ne hátráljon meg a nyilvánosságtól.

Az Egész-ség különböző nézőpontokból tekintve igen csak eltérő jelentéseket hordoz: a fizikai test egészsége

A személyes kitérő után vágjunk bele az EGÉSZ-SÉG témájába. Kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: amikor megérted, hogy mi az EGÉSZ-SÉG, nem fogsz többé félni… semmitől. Miért? Ennek a megértéséhez egy a jelenlegitől merőben eltérő egész-ség-szemléletet kell a középpontba állítanunk.

A jelenlegi leghagyományosabb egészség-szemlélet az egészséget – teljesen inverz módon – a hiány felől közelíti meg. A hivatalos orvoslás szemszögéből tekintve az egészség nem egyéb, mint a betegség hiánya. Tulajdonképpen nincs is saját definíciója az egészségnek.

Amennyiben nincsenek a hivatalos orvoslás által definiálható testi tüneteid, akkor egészséges vagy. Ez a megközelítés csak a testtel és annak látható, tapintható, diagnosztizálható tüneteivel foglalkozik. A hivatalos protokoll diagnózisai alapján méri fel a testi tüneteket. Jól tudjuk azonban, hogy sok olyan eset van, amikor rosszul érzi valaki magát, de ennek ellenére a hivatalos orvoslás semmilyen betegséget nem tud megállapítani. Maga a kezelés is a fizikai testre, a fizikai szinten megjelenő tünetek elmulasztására koncentrál. A fellépő probléma következményeit orvosolja. Valószínűsíthető, hogy ez az egészség-definíció ne igazán képes megragadni a valódi egész-séget.

Energiatested, energia-rendszered egészsége

A következő szint a láthatatlan – fizikai szinten meg nem ragadható – energiák szintje. Ennek a szintnek a gyógyítói a természetgyógyászok. Itt már egy mélyebb megértési és működési szinten történik a beavatkozás. A finomenergiák a testnél korábban jelzik a betegség létrejöttét. Energetikai rendszerben mutatkozó egyensúly-hiány vizsgálatával már a testi tünetek megjelenése előtt felfedezhető a probléma. A különböző energetikai kezelések ennek az egyensúly-hiánynak a megszüntetését, az energetikai egyensúly helyreállítását, az energetikai blokkok oldását, a hiányzó energiák pótlását célozzák. Ezen a szinten már maga a fellépő probléma – energia hiány vagy egyensúlytalanság – kerül kezelésre.  E szint egészség-definíciója tehát az energiák szintjén képes az egész-séget helyreállítani.

A lélek egészsége

A probléma kezelése azonban még mindig csak egy köztes állomás. A legbelső szinten nem a problémával, hanem annak kiváltó okával kell foglalkoznunk. Ez a legbelső szint a lélek szintje. A lélek az a legfinomabb szubtilis szint, amely még megbetegedésre képes. A lélek szintjéhez kapcsolódnak azok a gondolatok (mentális szint) és érzelmek (érzelmi szint), amelyek a lélek megbetegedését okozzák. Gondolataink és érzelmi állapotunk megváltoztatásával – megerősítő gondolatok és magas szintű érzelmi állapotok – a lélek egészsége helyreállítható. Még pontosabban, a rezgésszintünk emelkedésével és érzelmi állapotunk javításával egyben a tudatszintünk is növekszik. Így az egyre magasabb tudatállapotok egyre jobb és jobb egészségi szinttel társulnak. Gondolataink gondos megválogatásával és érzelmi állapotunk emelésével, tudatosságunk fokozódásával, tehát nem csak helyreállítjuk, hanem egyre magasabb szintre emeljük egész-ségünket.

Az előbbiekből nyilvánvaló módon kikövetkeztethető, hogy az egészség nem egy abszolút állapot, hanem egy olyan változó, melynek értéke egy skálán 0-100 % között folyamatosan változó. Gondolataink és érzelmi állapotunk pozitív irányú megváltoztatásával és ezzel tudatállapotunk egyre magasabb szintre emelésével egyre magasabbra juthatunk az egész-ség skáláján.

A Valódi EGÉSZ-SÉG, az EGY-SÉG: a szellem egészsége

Akkor ez egy végtelen skála? Nincs felső határ? Én úgy gondolom, hogy van. A legfelső szint az EGÉSZ-SÉG szintje. A szellem szintje. Szellemünk a legmagasabb rendű megnyilvánulásunk. A szellem szintjén minden EGY-é válik. A szellem szintjén nincs semmiféle elkülönülés, Minden és Mindenki EGY. Nincs születés és nincs halál. Nincsenek ellentétek, nincs kettősség. Nincs jó vagy rossz. Csak az EGY van. Az EGY-SÉG. Az EGÉSZ-SÉG. És ez a Valóság.

Minden más csak illúzió. Félreértelmezett és rosszul programozott gondolatok szüleménye. Ezekből a negatív gondolatokból származó negatív érzelmek (szégyen, bűntudat, fásultság (apátia), bánat, félelem (szorongás), vágyakozás (sóvárgás), harag (agresszió), büszkeség (megvetés) és társaik).

A valódi EGÉSZ-SÉG állapotában nincs kitől félni, nincs kire haragudni, mert nincs senki és semmi, ami elkülönülne tőled. Senki sem fog bántani, bosszantani, megfertőzni vagy megbetegíteni, mert nincs senki más és semmi más. Az EGÉSZ-be minden és mindenki beletartozik. Te is és a vírus is. Egyek vagytok. Elválaszthatatlanok.

Csak azért van vírus, mert te azt gondolod – és a másik is azt gondolja – hogy van egy tőled elkülönült vírus. Azért „támad meg”, mert te azt gondolod, hogy meg fog támadni. Azért betegít meg, mert te azt gondolod, hogy az a dolga, hogy megbetegítsen.

Minden betegség és az EGÉSZ-SÉG is a tudatunk, gondolkodásunk és ehhez kapcsolódó érzelmi állapotunk „terméke”

A legfőbb tanulsága ennek a bejegyzésnek, az, hogy minden a tudatunkban dől el. AZ EGÉSZ-SÉGünk is. Amint elhárítjuk azokat a belénk programozott negatív gondolatokat, hiedelmeket, szokásokat, meggyőződéseket, amelyek megakadályoznak abban, hogy felismerjük, hogy EGÉSZ-ek vagyunk, EGÉSZ-SÉGessé válunk.

Az EGÉSZ-SÉG ott van bennünk. Mindenkiben. Csak nem ismerjük fel. És a felismerés egyetlen akadálya a negatív programoktól hemzsegő tudatunk, az elme (ego), Amint kitisztítjuk, azonnal feltárul a Valóság és az EGÉSZ-SÉG.

Nos, erre a felfedező útra invitállak. Menjünk végig ezen az úton és fedezzük fel a minden mögött létező EGÉSZ-SÉGet, mindezzel együtt a teljes megnyugvást adó belső békét, örömet és boldogságot.