Csak akkor ítélkezel, ha bűntudatod van valami miatt. E nélkül egyszerűen csak tudomásul vennéd, hogy valaki hibát követett el, amit a segítségeddel könnyen helyre lehet hozni. Ha azonban bűntudatod van egy hiba vagy valami hasonló miatt, amit elfojtottál, akkor a bűntudatod úgy nyilvánul meg, hogy másokat elítélsz. Így soha sem szabadulsz meg a bűntudattól, és attól, amit elítélsz.
Ha megbocsátasz, akkor nem kell keresgélned a tudatalattidban, hogy megtaláld a rejtett bűntudatot. A megbocsátás nem csak felszabadítja a társadat, vagy azt, akit elítélsz, hanem visszaállítja az ő és egyúttal a te saját ártatlanságodat. Amit ő tett vagy te tettél, az nem bűn, csak tévedés.
Egy hibát helyre lehet hozni, de egy bűnt szinte lehetetlen. Rögeszméddé válik, gondolatban újra meg újra visszatérsz hozzá, míg végül eltemeted magadban, és másokra vetíted ki. Ez a helyzet megakadályoz a fejlődésben.
Kérdések:
Ki az aki felett sokszor és szívesen mondasz ítéletet?
Feladatok:
Vizsgáld meg azt, akit a legjobban elítélsz. Egy pillanatra képzeld el, hogy az, amiért elítéled benned is megvan. Időzz el ennél a tulajdonságnál, míg azt nem érzed: „Igen, ez olyan bűn, amit elrejtettem, de ez nem igaz velem kapcsolatban sem. Nem fogom a másiknak felróni, mert magamnak sem rovom fel.”
Ha tisztába kerülsz ezzel a rejtett érzéssel és elégeted, vagy egyszerűen csak nem rovod fel a másiknak, akkor az adott helyzetben elmozdulás következik be.
=======================================================
Legyen boldog kapcsolatokban és felismerésekben gazdag, áldott napod!
Legutóbbi hozzászólások